Harta és Környéke bevezető

Harta a Duna-Tisza közti síkság nyugati oldalán a Duna bal partján fekszik, Budapesttől 100 km-re, délre. Legközelebbi városok: Solt l2 km-re, Kalocsa 20 km-re délre, Kiskőrös 30 km-re délkeletre. A község megközelíthető közúton az 51-es számú főúton. Vízi úton a Dunán az 1545 fkm-nél találjuk. Teherkikötője van az 1546,3 fkm-nél: a vízmélység 10-15 dm merülésig megfelelő. Személykikötési lehetőség is van ugyanitt.

Infrastruktúra

Hartán a szisztematikus rendben épült, jellemzően párhuzamos utcák száma 20, 100%-ban szilárd burkolattal.harta es kornyeke 05 Harta Nagyközség Önkormányzata az infrastrukturális beruházások (telefon, kábel tv, gáz, szennyvízcsatorna) befejezésével az ilyen jellegű építkezések során megsérült útpályák szisztematikus –pályaszerkezetét illetően EU szintű - újjáépítését tűzte ki célul. Az elmúlt években az Önkormányzat több útépítési, útfelújítási munkálatot kezdeményezett és vitt véghez Harta belterületi úthálózatának felújítása céljából. Az úthálózat javítása Harta és a környező települések gazdasági és társadalmi életére egyaránt jelentős pozitív kihatással van, úgy a közlekedésbiztonság mind a megközelíthetőség szempontjából.

A Duna program és az 51. sz. főút közelsége miatt Harta logisztikai szempontból kedvező hely, ezért az új beruházókat, vállalkozókat vonzza. Nagykékes és Harta közötti területen az önkormányzat újabb iparterületet alakít ki.

Gazdaság

harta es kornyeke 03A nagyközség alapvetően mezőgazdaságból él, az 1949-ben megalapított szövetkezetek 1975-ben két tsz-ben egyesültek, melyek jelenleg gazdasági társaságokként működnek növénytermesztő profillal.
A jelenleg Hartán működő vállalkozások hozzávetőleg 800 hartainak biztosítanak munkát, de a munkanélküliségi mutatókat figyelembe véve ez nem elegendő, szükség lenne újabb vállalkozások betelepülésére.
A nagyközség határában mintegy 8000 ha szántóterület helyezkedik el, mely a község megélhetését jelenti. Harta lakosságszáma 2007. január 1-ei állapot szerint 3819 fő. harta es kornyeke 04

Harta közigazgatási területéhez tartozik Állampuszta és Nagykékes. Állampusztán 1884 óta büntetés-végrehajtási intézet működik. Az elitéltek fogvatartása zárt területen, foglalkoztatásuk nyílt területen folyik. Foglalkoztatásukat egy kft. biztosítja. Állampusztán csak az intézet és a kft. alkalmazottai laknak, családjukkal, szolgálati lakásokban, de Hartáról is sokan járnak be dolgozni.
Nagykékes a község központi belterületétől 6 km-re fekszik.

Hartán 20 civil- társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány működik az önkormányzattal jó kapcsolatot kialakítva. Tevékenységi köreik közül megemlítendő a hagyományőrzés, környezeti értékeink védelme, Duna-part karbantartása, sport tevékenységek, zenekultúra, tűzoltó-tevékenység, vadász tevékenység, közbiztonság védelme.

                                                         

Oktatás, közművelődés

harta es kornyeke 02

A Ráday Pál Általános Művelődési Központ közoktatási tevékenysége, az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás mellett ellátja a község közművelődési feladatait, biztosítja, szakmailag irányítja a községi könyvtár működését. A művelődési ház programjai között minden korosztály megtalálja a neki megfelelő programot: kézműves foglalkozások, művészeti kiállítások, zenés rendezvények, biztosítják a lakosság kikapcsolódását. A Ráday Pál Általános Művelődési Központ többcélú, közös fenntartású intézmény, a kalocsai kistérségi társulás része, közoktatási mikrotársulása. Az óvodai és általános iskolai feladatellátásról 1996 óta Harta és Dunatetétlen települések önkormányzatai intézményfenntartó társulás formában közösen gondoskodnak. Az országban elsők között felismerték, hogy az intézmények összevonásával közös fenntartásban azok gazdaságosabban, hatékonyabban működtethetők. Az eltelt több mint tíz év alatt nemcsak pénzügyi-gazdasági hatékonyság területén, hanem szakmai munkájának színvonalában, az oktatás-nevelés eredményességében is bizonyított az intézmény. Az ésszerű összevonás eredményeként a kisgyerekeknek nem kell utazniuk, mert az óvodai nevelés és az alsó tagozatos oktatás területén Dunatetétlenen tagintézmény működik.

 

Turisztika

A Duna közelsége kiváló természeti, ill. turisztikai adottságot jelent. Védett a hartai Duna-ág és környezete, az ártéri erdők, továbbá a szikeken lévő miklai tájvédelmi körzet. Ritkaságszámba menő madárfaja a túzok. A Duna-parton és a környező tavakban jók a horgászati lehetőségek, a környék gazdag vadállománya izgalmas kikapcsolódást nyújt a vadászok számára.
harta es kornyeke 00Az idegenforgalom fejleszthető lenne, hiszen erre a környezet széleskörű lehetőségeket biztosít.
A Templom utca névadói az itt álló templomok. A klasszicizáló késő barokk evangélikus templomot a gyülekezett fennállásának 250. évfordulóján, 1973-ban felújította. A református templom klasszicista stílusban, a Szent István templom Möller Károly tervei alapján készült.
Az I. Világháborús hősök tiszteletére emlékművet állítottak a polgármesteri hivatal előtti téren. A II. világháborúban elesettek emlékművét 1992-ben emeltette a község lakossága a helyi temetőben.
A helytörténeti gyűjteményben egy régi lakóház századelőn emelt falai között a nevezetes hartai festett bútorok gazdag díszítésű darabjait találjuk. A hartai bútorok díszítő stílusa egyéni, színhasználata jellegzetes. A díszítés központi motívuma a reneszánszban gyökerező, centrális elrendezésű korsóba, vagy kehelybe állított virágcsokor. Ez a kompozíció szerkezetében a mai napig nem változott. Egyedinek tekinthetők a lovas alakokkal díszített szekrények. A múzeum lakószobáiban három korosztály népviseletét ismerhetjük meg. Ezen túl tárgyak, írásos dokumentumok elevenítik fel a népélet, a községi igazgatás emlékeit.

 



Aki már betért a hartai falumúzeumba, láthatta, hogy milyen festett bútorokat készítettek korábban a községben.harta es kornyeke 01 A település újjáépítésének a kezdetétől, 1723-tól, több mint száz éven keresztül legtöbbször tölgyfából, de mindenképpen keményfából készült bútorok voltak a jellemzőek. Ezek natúr színűek voltak. Csak ezután kezdték fenyőfából készíteni a bútoraikat. Johan Kaszt volt az, aki az első színes bútorokat készítette.

 

A magával hozott forma és színvilágot a hartaiak elfogadták és ők is elkezdték alkalmazni. A két világháború között komoly megélhetést jelentett a bútorfestés a településen. Az asztalos és festői munkákat is férfiak végezték. Az intarziás jellegű bútorok egész felületét aprólékosan, részletesen készítették el a jellegzetes stilizált virágmintákkal és a vonalkákkal együtt. Jelenleg hárman foglalkoznak még a hagyományos festéssel a településen. Schneider Péterné népi iparművész, Sebőkné Leitert Julianna, és Mondáné Schettrer Klára. Az utóbbi években már csak kisebb tárgyakat készítenek és festenek, mert erre van igény. Ahhoz ugyanis, hogy egy-egy tárgy elkészüljön nagyon sok kézimunka szükséges. Emiatt az ilyen tárgyak ára ennek megfelelő.
 

Böddi-szék

A terület jellemzői:

A Böddi-szék igen jelentős vízi- és partimadár élőhelynek tekinthető a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Bács-Kiskun megyében, Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja.
 


A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági Szikes Tavak láncolatának délnyugati tagja, légvonalban a közismert fokozottan védett Kelemen-széktől 4 km-re található, a Ramsari-egyezmény által védett, ex-lege védett szikes tó és a Natura 2000 hálózatba tartozó terület, de nem a Kiskunsági Nemzeti Park része. 703 hektár területű, melyből 270 hektár a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány tulajdona. A Böddi-szék kiemelten értékes része az a mintegy 250 hektáros terület, mely valamikor egységes tómeder volt. Ezt egy nagy (Sós-éri csatorna) és több kisebb csatornával megosztották és legeltetéses állattartással hasznosították. Az erősen változó vízállású területen a legeltetést követően gazdag madárvilág alakult ki. A területen eddig 145 madárfajt regisztráltunk, ebből 52 itt fészkelő. Védett és fokozottan védett fészkelő madárfajok a Böddi-széken: nyári lúd, túzok, széki lile, bíbic, gulipán, piroslábú cankó, ugartyúk, szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya, vörösvércse, kékvércse, egerészölyv, barna réti héja, bölömbika, gólyatöcs. Vonuláskor igen jelentős szerepet tölt be mint pihenő- és táplálkozóhely a partimadarak és lúdfélék számára.

A Böddi-szék a széki lile (Charadrius alexandrius - SPEC kategória 3, Berni Egyezmény II. függ.; Bonni Egyezmény II: függ.) utolsó jelentős hazai fészkelőterülete. Magyarországon 30-50 között van a fészkelő párok száma, ebből 10-15 fészek található itt.
 

Széki lile tanösvény:

A sok természeti, táji és helytörténeti értékkel rendelkező Böddi-szék, nemcsak a térségen kívüli, de a helyi lakosság köreiben sem ismert eléggé. A projekt megvalósulásával a helyi lakosoknak is segít a szűkebb hazájuk megismerésében.

A kistérségen kívüli lakosoknak pedig segít megismerni egy kevésbé ismert, sok látnivalóval rendelkező tájat. A korrekt tájékoztatással megelőzhetők az esetleges jóhiszemű laikus természetkárosítások

Állomások száma: 10
Jellege: természetvédelmi, botanikai, zoológiai+ madármegfigyelő torony, geológiai, kultúrtörténeti (Oltóhalom, tanyavilág, legeltetés jelentősége), tájképi
Látogathatóság: Szabadon látogatható (előzetes bejelentkezés szükséges, vezetést biztosítunk, távcsövekkel)Információ: A tanösvény, amely magyar és angol nyelven ad információkat Állomások: körtúra jellegű tanösvény Az útvonal: 6 km hosszú, 10 állomással + 2 tábla a madármegfigyelő toronynálKezdőpont az v. számú csatorna és az 52-53-sz. főutakat összekötő mellékút találkozásának pontjánál a csatorna déli partoldalánál. A nyitó táblától az útvonal a csatorna náddal szegélyezett partja mentén Déli irányban halad. Az ismertető táblák 400-600 méterenként követik egymást, és három kilométer után, elérkezünk a madármegfigyelő hídig, ahol a tanösvény nyomvonala visszakanyarodik a csatorna mentén nyugati irányba, ahol a tanösvény eléri a kiindulási állomását.

A táblákon megjelenített témák:
• az élőhely bemutatása általános ismertető, légifotó, szikpadkák
• tájhasználat- védelem, a legeltetés jelentősége – a széki lile példája
• az élőhely bemutatása, a vízborítás változása a csapadék függvényében
• fokozottan védett növényfajok
• fokozottan védett állatfajok I. – fészkelő madarak – nádszegély madarai
• fokozottan védett állatfajok II. – fészkelő madarak - parti madarak
• fokozottan védett állatfajok III. – vándormadarak – rácék, ludak
• fokozottan védett állatfajok IV. – ragadozó madarak
• veszélyeztető tényezők
• fokozottan védett állatfajok V.
• egykori tanyavilág bemutatása tájtörténet