- é: 46.69449° k: 19.02738°
- 2012. február 7., kedd :: Tódor, Rómeó, Richárd
Tájház/Dorfmuseum
A tájház épülete tipikus alföldi parasztház, mely 1967 óta kiállítóhely. Tulajdonosa és fenntartója a helyi települési és a német önkormányzat. A modernizálódott falu közepén, a protestáns templomok utcájában áll.
Harta újkori történelme 1723-ban kezdődött, amikor megérkeztek az első családok a hartai Ráday Pál - birtokra a Rajana-vidékéről, Hessen-Pfalzból és Wüttembergből. A német betelepülők földműveléshez jól értő, a kendertermesztéseben és feldolgozásban jártas parasztok és iparosok - kézművesek voltak. A gőzhajózás korában a hartaiak jóhírű dunai hajósokká váltak.
A tájház alapítója és első gondnoka Rétfalvi Teofil német nyelvtanár volt. A házat dr. Bárth János muzeológus rendezte be Helytörténeti Gyűjteményként, így 1975 óta az országos intézmények között jegyzett Nemzetiségi Ház. Udvarában a Limes korát idéző római kövek, valamint a három évszázaddal ezelőtti újrakezdésre emlékeztető kopkjafák tekinthetők meg.
A ház végében csak a régi földművelési tárgyakat láttató pajta maradt fenn. A lakóház három szobájában a híres -egyedi, szimbolikus színvilágú - hartai festett bútorok feledhetetlen látványa fogadja a látogatót. Eredeti formájában maradt meg a nyitott (füstös) konyha.
Különleges és egyedi a hartai népviselet is, ezen belül a "haupt", a gyöngyös párta, melyből valóságos külön kis gyűjteményt sikerült összeállítani.
A kamrában álló bodzaprést évente szeptemberben rendezett Bodzaünnep jelképtárgya.
A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Hartáról szóló kiemelt irodalom
A régészeti adatok Kustár Rozália kutatásain alapulnak (Kustár Rozália – Langó Péter: Ezüstbe öltözött lányok. Honfoglalás kori sírok Harta határában. Kalocsai Múzeumi Kiskönyvtár 7. Kalocsa 2003; Határeset: Hét bronzkori gödör Harta–Weierhivl lelőhelyről. Múzeumi Kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12, Kecskemét 2008, 197-214).
A történeti forrásokat Galgóczy Károly (Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monográfiája I-III, Budapert ), NovákLászló (Pest-Pilis-Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. században. Bács-Kiskun megye múltjából II. Szerk: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1975. 461-583.); Dr. Schmel Péter (Harta. In Gallé Tibor szerk. Adalékok Harta történetéhez, Budapest, 1983.); Dr. Schmel Péter – Dr. Parlagi Gézáné Major Erzsébet (Attilának és unokájának szállása a Duna mentén. In Gallé Tibor szerk. Adalékok Harta történetéhez, Budapest, 1983.) és Halasi László (A Hartai Evangélikus Egyház története 1723-2003) munkáiból idéztük.
Néprajzi gyűjtéseket a 20. század első felében Torbágyi Novák Lajos (Kapubálványfejek. Néprajzi Értesítő XXXVII – 1926.); Fél Edit (Harta néprajza. Néprajzi füzetek 2. Budapest 1935; Ruházkodás Hartán. In Népünk és Nyelvünk VI. 1934) és Erna Piffl (Deutsche Bauern in Ungarn. Berlin 1938) végeztek. A helytörténeti gyűjteményről Rétfalvi Teofil (A hartai német gyűjtemény. Élet és Tudomány 1974, XXIX. 2470-2475) írt. A hartai hagyományok újjáéledő kutatását a Hartai Füzetek sorozat megjelent kötetei jelzik (Kustár Rozália: Hartai gyógyító hagyományok. Hartai Füzetek 1. Harta, 2006; Szabóné Mészáros Mária: Hartai játékkincsek. Hartai Füzetek 2. Harta, 2008).
A hartai festett bútorokról több értékelő munka született Boross Marietta (Bemalte Bauernmöbel von Hartau/Harta. In Magyarországi német népi mesterségek. 1982. Budapest; Bemalte Bauernmöbel von Hartau/Harta. In: A Magyarországi Németek Néprajza 16. 1999.) és K. Csilléry Klára (A hartai bútor. Cumania X. 1987. 375-418) tollából. Gyakorlati bútorfestő segédlet Schneider Péterné Festett tárgyak – Hartai motívumok című munkája (Cser Kiadó, 2003).
Gallé Tibor munkásságát legátfogóbban az 1966-ban megrendezett gyűjteményes kiállítás katalógusa mutatja be (M. Heil Olga: Gallé Tibor 1896-1944 Emlékkiállítása. Baja 1966).
Több további helyi kiadvány is megjelent. 1999-ben H. Barta Lajos: Harta /...és hartaiak mondják kétezer küszöbén.../ és 2002-ben Wünsch László: A Hartai Német Nemzetiségi Hagyományőrző Táncegyüttesről; 2005-ben Dr. Feketéné Kordé Katalin: Harta /Hartau/ képes útikönyve 2005. Kecskemét című munkái.
Szeletnyi Harta Budapesten
A Hartáról Budapestre elszármazottak közösségében Hartai János nyugdíjas tanár és népművelő volt az, aki összefogta és megszervezte a hartai tárgyi emlékek gyűjtését. 2005-ben egy budapesti-hartai emlékház tervével és a tájházi együttműködés szándékával kereste fel édesapja szülőfaluját. Alig egy esztendő múlva a múlt század elejét megidéző tárgyakból kiállítást nyitott egykori szülőházában Pestszentlőrincen. A Budapest, XVIII. kerület, Tóth Árpád utca 33 alatti kertes ház a fővárosban és környékén élő Hartáról elszármazottak találkozóhelye.
A kiállítás előzetes bejelentkezéssel tekinthető meg. Tel. 1-357-1644 és 30-640-4126
Schatztruhe
Kleiner Führer für die Ortsgeschichtliche Sammlung und das
Dorfmuseum in Harta
Dorfmuseum in Harta
Die Großgemeinde Harta mit seinen 4000 Einwohnern liegt an der linken Seite der Donau, 100 km von Budapest entfernt. Die neuzeitliche Geschichte von Hartau begann nach der Türkenzeit im Jahr 1723, als die ersten Familien aus dem Rhein-Gebiet, aus Hessen und der Pfalz, sowie aus Württemberg auf dem Besitz von Paul Ráday ankamen.
Das Dorfmuseum wurde 1967 als „Ortsgeschichtliche Sammlung“ gegründet.
Nach 30 Jahren Unberührtheit benötigten 2002 das Dach und die Innenräume eine Renovierung. Das Hartauer deutsche Heimatmuseum wurde nach Restaurierung der Gegenstände zum 20. August 2006 feierlich neu eingeweiht.
Im Haus wird die Wohnkultur der Hartauer deutschen Nationalität authentisch gezeigt. In den beiden Stuben sind die berühmten bemalten Bauernmöbel ausgestellt. Weitere Ausstellungsobjekte von besonderem Wert sind die Stücke der örtlichen Volkstracht und die Blaufärberstoffe. Hier sind auch zahlreiche mit Perlen geschmückte Hartauer Hauben und gestrickte Strümpfe ausgestellt. Die frühere offene (Räucher-) Küche ist im Originalzustand erhalten geblieben, da findet man das von den Schiffsleuten mitgebrachte eiserne Geschirr, örtliche Töpferwaren und auf dem Dunaföldvárer Markt gekauften Mórágyer Gegenstände.
Dank des Ausschreibens „Heimathäuser für die Gemeinschaft“, ist 2009 im Baum-Haus ein neuer Ausstellungsort entstanden. Hier befindet sich ein Hartauer Oberländer-Zimmer, belebt mit der Geschichte und Wohnkultur der 1947 hier angekommenen Familien, sowie eine Ausstellung des Malers Tibor Gallé. Von seinen Gemälden blicken uns Hartauer Gesichter, Bilder aus dem dörflichen Leben Anfang des 20. Jahrhunderts entgegen.
Das Hartauer Oberländer-Zimmer
In der wechselvollen Geschichte von Harta brachte das Ende des zweiten Weltkrieges traurige Veränderungen mit sich: 287 deutsche Familien wurden vertrieben, 243 ungarische Familien wurden ins Dorf eingesiedelt. Die nach Harta gekommene Bevölkerung stammte hauptsächlich aus den Dörfern von Oberungarn: aus Alsószeli, Csölösztő, Diószeg, Garamlök, Garammikola, Gútor, Kálna, Kisbalog, Kisfödémes, Kismácséd, Kispeszek, Kisújfalu, Léva, Losonc, Nagybalog, Nagysalló, Nagyfödémes, Nagymácséd, Nagypeszek, Nyírágó, Osgyán, Pádár, Rimaszombat, Somorja, Taksony, Tejfalu. Nach dem schweren Anfang des Zusammenlebens wurde durch die Versöhnung im gemeinsamen Schicksal und durch erfolgreiche Arbeit und Fleiß die moderne Entwicklung unserer Großgemeinde begründet.
Das Tibor Gallé Gedenkzimmer
Die Werke des in Harta geborenen und wirkenden Malers Tibor Gallé (1896-1944) wurden von seiner Familie der Gemeinde hinterlassen. Die erste Ausstellung mit dem Titel „Künstler in seinem Heimatdorf“ wurde 1976 eröffnet. Der Absicht der Spender entsprechend überwiegen jene Bilder, die ein mit Harta eng verbundenes Thema haben. Neben der kunsthistorischen Bedeutung verkörpern diese Bilder auch einen ortsgeschichtlichen Wert.
Die Kupferstiche und Linolschnitte über Hartauer Menschen und Landschaften bereisten die ganze Welt. Durch die zahlreichen Ausstellungen in Budapest und im Ausland verkündeten sie die Ergebnisse der ungarischen Kunst. In dem Tibor Gallé Gedenkzimmer sind endlich die bisher an mehreren Schauplätzen ausgestellten Bilder wieder an einem Ort zu sehen.
Die Sammlung wird Dank der wertschätzenden Bestrebungen weiter ergänzt.
Übersetzung vonGabriella Jaszmann
Guarding traditional values
HARTA
Short guide to Harta Local History Collection and Country House
Harta is a village situated on the left bank of the Danube, 100 km south of Budapest having a population of 4000. Its modern history started in 1723 when the first settler families from the Rhineland-Palatinate, Hessen-Pfalz and Württenberg arrived at Pál Ráday’s estate.
The country house was founded as a “Local History Collection” in 1967.
The house was left untouched for 30 years and desperately needed renovation when the roof and the interior were renewed in 2002. Following the restoration of its objects the Harta German National Country House was solemnly re-opened in its new form on 20th August 2006.
The dwelling authentically presents the interior design of the German minority living in Harta. The unforgettable scene of its two rooms with famous, uniquely painted furniture welcomes the visitors. Additional outstanding items of the collection are the local folk costumes and blue dyed textiles. Also several extraordinary beaded bonnets (called “haup”) and knitted tights are exhibited. The open “smoke” kitchen which was preserved in its original form gives room for iron dishes, local potteries and “Mórágy” potteries bought at Dunaföldvár market.
Thanks to the subsidy received from the “Country Houses for the Community” program, new exhibition rooms could be opened in Baum-house in 2009. In “Harta Felvidék room”, visitors can see the history and interior design of families who settled here from the Hungarian “Felvidék” (Upper Hungary). Also the paintings of a local artist, Tibor Gallé are displayed here. His pictures illustrate Harta at the beginning of the 20th century.
Harta Felvidék (Upper Hungary) Room
The end of WWII made sorrowful changes in the colourful history of the village: 287 German families were deported and 243 families were located in Harta. These people with Hungarian mother tongue came from several villages of the Upper Hungary (Modern Slovakia) region: Alsószeli, Csölösztő, Diószeg, Garamlök, Garammikola, Gútor, Kálna, Kisbalog, Kisfödémes, Kismácséd, Kispeszek, Kisújfalu, Léva, Losonc, Nagybalog, Nagysalló, Nagyfödémes, Nagymácséd, Nagypeszek, Nyírágó, Osgyán, Pádár, Rimaszombat, Somorja, Taksony, Tejfalu. After a hard beginning of their coexistence with the local community, people became reconciled to their common fate, and started to work together successfully establishing the development of the village.
Tibor Gallé Memory Room
Tibor Gallé(1896-1944), an artist was born and raised in Harta. His paintings were bequeathed to the village by his parents. The first local exhibition “An artist and his homeland” opened in 1976. According to the grantors’ will most of the pictures displayed depict Harta and its people. Besides having art historical values, they illustrate local history as well.
The copper engravings and lino cuts inspired by the landscape and village people were exhibited in Budapest and in many corners of the world promoting the achievements of the Hungarian art. In Tibor Gallé Memory room, the pictures that were displayed in different places are now collected and exhibited together.
The collections are continuously expanding thanks to the sustained efforts to guard Harta’s traditional values.
Translated by Mónika Jávor
- 4373 olvasás
FÓRUM: SZÓLJ TE IS HOZZÁ!
Legutolsó hozzászólás: 2012-01-30 00:04(ácsim)
Hozzászólások száma: 198 db Irány a fórum
Közérdekű információk
| ORVOSI ÜGYELET: | 06 - 78 / 564 - 219 |
| TŰZOLTÓ ÜGYELET: | 06 - 20 / 221- 7761 |
| RENDŐRSÉG: | 06 - 20 / 539- 5543 |
| ÖNKORMÁNYZAT: | 06 - 78 / 507 - 070 |
| FILANTROP: | 06 - 20/295 - 5577 |
| DÉMÁSZ: | 06 - 40 / 822 - 000 |
| TEMETŐ GONDNOK: | 06 - 20/459 - 8068 |
| TEMETKEZÉS: | 06 - 30/254 - 4454 |