HARTA NAGYKÖZSÉG HONLAPJA

Harta újkori történelme 1723-ban kezdődött, amikor megérkeztek az első családok a hartai Ráday Pál - birtokra a Rajana-vidékéről, Hessen-Pfalzból és Wüttembergből. A német betelepülők földműveléshez jól értő, a kendertermesztéseben és feldolgozásban jártas parasztok és iparosok - kézművesek voltak. A gőzhajózás korában a hartaiak jóhírű dunai hajósokká váltak.

A tájház alapítója és első gondnoka Rétfalvi Teofil német nyelvtanár volt. A házat dr. Bárth János muzeológus rendezte be Helytörténeti Gyűjteményként, így 1975 óta az országos intézmények között jegyzett Nemzetiségi Ház. Udvarában a Limes korát idéző római kövek, valamint a három évszázaddal ezelőtti újrakezdésre emlékeztető kopkjafák tekinthetők meg.

A ház végében csak a régi földművelési tárgyakat láttató pajta maradt fenn. A lakóház három szobájában a híres -egyedi, szimbolikus színvilágú - hartai festett bútorok feledhetetlen látványa fogadja a látogatót. Eredeti formájában maradt meg a nyitott (füstös) konyha.

Különleges és egyedi a hartai népviselet is, ezen belül a "haupt", a gyöngyös párta, melyből valóságos külön kis gyűjteményt sikerült összeállítani.

A kamrában álló bodzaprést évente szeptemberben rendezett Bodzaünnep jelképtárgya.

A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható.